Miért nem vesszük észre időben, hogy eltávolodunk egymástól?

eltávolodás

Emlékszel, amikor kicsit voltak a gyerekek és annyira lefoglaltak, hogy a férjed abszolút másodlagos volt? Szinte csak egy hasznos kellék volt, aki ott van segítségnek, ha kell. 

Vagy amikor a férjed kinevezést kapott, amihez továbbképzés tartozott és sok új munkatárs. Csak ők voltak a téma, mikor hazaért. Korán reggel elment, este későn hazajött és még akkor is tele volt a feje a munkával.

Az eltávolodás okai

Időről-időre vannak hasonló leterhelt időszakaink. Amikor valami nagyon elvonja a figyelmünket a saját kapcsolatunkról. A házasságunkban nem ketten vagyunk, hanem hárman.  Erre mindig tekintettel kell lennünk. Márpedig vannak olyan események az életünkben, amik valóban nagyon sok figyelmet kívánnak:     

  • munkahelyi probléma, vagy váltás,
  •  akár egy betegség (sajátunk, vagy egy szerettünké)
  • akár egy újabb szakma elsajátítása, vagy valami továbbképzés,
  • akár egy hobbi rajongásig való szeretete és űzése,
  • akár az unokára vigyázás.

Amikor pedig már kevésbé vannak olyan kihívások az életünkben, amik nagyon elterelik a figyelmet, addigra lehet, hogy egyszerűen kiég a kapcsolatunk, annyira eltávoldtunk egymástól..

Azok az időszakok, amik eltávolítanak bennünket nem tesznek jót és ha ezekből sok van, akkor bizony már nehéz visszatalálni egymáshoz még akkor is, ha már megtehetnénk.

De vajon miért nem vesszük észre időben, hogy távolodunk egymástól?

Pont azért, mert eltereli a figyelmünket más.

Sajnos a kommunikációnk nem arra épül, hogy a saját szükségleteinkre figyeljünk, sokkal inkább a másik hiányosságaira fókuszálunk.

A legfontosabb rész következik!!!!!!!

Példa: Nem az tudatosodik először bennünk, hogy mennyire hiányzanak a korábbi nagy beszélgetések, séták, összebújások, hanem arra fókuszálunk, hogy  

  • milyen sokat dolgozik a párom,
  • milyen sokat látogatja az anyukáját,
  • mennyi időt tölt a motorozással, unokázással….. stb.

Ezért van az, hogy már több veszekedésen túl vagyunk (ami mindig még jobban eltávolít bennünket), mire (ha egyáltalán) elhangzi, hogy „hiányzol”. Sokszor ez bennünk sem tudatosodik. Ez azért van, mert nem a saját érzéseinkre koncentrálunk, hanem arra, hogy a társunk mit tesz, vagy nem tesz.

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy ha nekem problémám van a kapcsolatunkkal, akkor a legtöbb esetben a páromnak is. A baj az, hogy egyikünk se azzal foglalkozik, ami előreviszi magát a kapcsolatot és közelebb hoz egymáshoz, hanem a másikra koncentrálunk, mi a baj vele. Ez pedig csak még jobban eltávolít bennünket.

Ha sokkal inkább magunkra figyelünk, mi a jó nekünk, mi hiányzik és ezt tudjuk kommunikálni, sokkal hamarabb megfogalmazódik konkrétan, mi a baj és min kellene változtatnunk ahhoz, hogy újra közelebb kerüljünk egymáshoz.

Ez a kommunikáció, amin sajnos a legtöbb pár “elvérzik”.

Miből vehetjük észre, hogy egyre távolodunk?

Ahogy a címben is szó volt róla, sokszor már akkor kapunk észbe, amikor már valóban nagyon eltávolodtunk egymástól. Vajon miből vehetjük még időben észre, hogy elindult egy távolodási folyamat?

  • Amikor kettesben megyünk valahova, már nem mindig fogjuk meg egymás kezét/karolunk egymásba.
  • Ha valami jelentős esemény történik velem, nem érzem azt az izgalmat, hogy alig várom, hogy megosszam a párommal.
  • Amikor együtt vagyunk és éppen nem tudunk miről beszélgetni, zavaróan hat.
  • Ritkulnak az intim pillanatok.
  • Nincsenek közös céljaink. Mindketten más  irányba tartunk.
  • Szívesebben beszélünk a barátnőnkkel/barátunkkal/kollégánkkal, mint a párunkkal.
  • Nem sietünk hazaérni munka után.
Minél előbb észleljük a jeleket és ismerjük fel a bennünk felmerült hiányérzetet, annál előbb tudunk tenni azért, hogy ezt a folyamatot megfordítsuk.

Mit tehetünk azért, hogy elinduljon a közeledés egymás felé?

  • A legelső és legfontosabb, hogy vegyük észre a jeleket! 
  • Ha látjuk, érezzük, hogy a korábbiakhoz képest úgy változtak meg szokások, hogy ez bennünk hiányérzetet kelt, akkor ezt osszuk meg a társunkkal! 
  • Kérdezzük meg tőle reggel, hogy milyen napja lesz (vagy előző este)! Este pedig kérdezzünk rá, hogy hogy sikerült a napja!
  • Mutassunk valódi érdeklődést! A változásokat mindig saját magunk tudjuk elindítani.
  • Kérdezzük meg időnként a társunktól; “Hogy vagy?”. Ne elégedjünk meg egy “Jól.” válasszal!
  • Ha a férjedet nehéz beszélgetésre bírni, akkor olvasd el, hogy kell a őt megnyitni.
  • Frissítsük fel az emlékeket, mi az, ami korábban jó volt a kapcsolatotunkban és már kikopott!
  • Minden nap találjunk valamit a párunkban, amit elismerhetünk és ennek adjunk is hangot!

Ide tettem Neked azokat az anyagokat, amelyek segíthetnek megtenni az első lépéseket:

Share on facebook
Facebook
Share on email
E-mail
Ha Te is úgy érzed nincs rendben a házasságod és szeretnél tenni érte, keress bátran, együtt megtaláljuk a megoldást!

E-mail: boldogan@petroczikatalin.hu

Telefon: +36 20 939 45 24

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük