Egy iskolapéldája a kopott lelkiismeretnek, hogy tudjátok miről beszélek:

József már 16 éve élt házasságban, ahol két fiúk született. Igen ám, de József megismerkedett Renátával, akivel egyre jobban elmélyült a kapcsolatuk.

Már három hónapja tartott ez a viszony közöttük, amikor Éva, József felesége rájött erre. Nem csapott nagy patáliát, érezte ő is, hogy nagyon ellaposodott közöttük a kapcsolat, csak időt kért, hogy maga is tisztába jöjjön magával, hogy mit is akar.

Két nap múlva szóba hozta a témát és arra kérte Józsefet, hogy hadd ismerje meg Évát. Ezen József nagyon elcsodálkozott, bár meg is könnyebbült, hogy nem lett belőle – egyelőre legalábbis – nagyobb botrány. Éva is csodálkozott a dolgon, de végülis nyélbe ütötték a hármas találkozót. Nagy barátság a két nő között nem alakult ki, de tulajdonképpen Éva tudomásul vette ezt a külső kapcsolatot. Igazából abban bízott, hogy ha elmúlik a nagy “szerelem”, akkor majd vége lesz.

Igen ám, de Renáta, aki akkor 30 éves volt, szeretett volna gyereket. József belement volna, de gondolta, azért megbeszéli ezt a feleségével. Láss csodát! Éva nem ellenezte a dolgot. (Hogy mi mindenre van példa, hihetetlen!!!!) Így aztán Józsefnek és Évának lett egy gyönyörű szép kislánya. József tulajdonképpen innentől kezdve két családot tartott el. (Hogy a két fiú mindehhez mit szólt, azt nem tudom).

Nem fogjátok elhinni, de én ezt az embert és a történetét jó néhány évvel később a szeretőjén keresztül ismertem meg. Igen, jól értitek. Éva és Renáta mellett volt még szeretője is. Akkor mesélte, hogy minden nap ő megy a kislányáért az iskolába (mert akkor már iskolába járt). Mikor megkérdeztem, hogy  viszonyul ehhez az egészhez a felesége és Renáta, akkor mondta nekem, hogy ő mindkét családját ellátja. Értsem jól, MINDENNEL ellátja. Persze a szeretőjéről egyikük se tud. De vele tudta kiélni minden vágyát, akár, hogy többen vannak egyszerre.

 

Miért is írtam le mindezt?

Amikor valakinek a házasságában sok szükséglete nem elégül ki és erről nem beszélnek, akkor bizony nagy a veszélye, hogy egy külső kapcsolatban fogja megtalálni azt, amit a párjától nem kap meg. Amikor én egy ilyen házaspárral találkozom azért, mert szeretnék helyreállítani a kapcsolatukat, akkor nem csak a megcsalt félnek van feldolgoznivalója (bizalmatlanság, önbecsülésének a visszaépítése), hanem a hűtlen félnek is. Hiszen ő nagyon megbántotta a párját és a legtöbb esetben nagyon komoly lelkiismeretfurdalás gyötri. Neki közben azon kell dolgoznia, hogy a saját énképét visszaépítse. Hiszen ő is csalódott saját magában, amikor a saját értékrendjét felrúgta. Ez a lelkiismeretfurdalás nagyon kínzó tud lenni.

Általában is, ha az ember olyat tesz a párjával szemben, amivel tudja, hogy őt felbosszantja, vagy megbántja, akkor a lelkiismeretfurdalás miatt sokszor inkább elkerüli, nem szeret egy légtérben lenni a párjával, mert a saját lelkiismerete háborog. Ezért lehet nagy teher, és gyilkos egy kapcsolatra nézve mindenféle titok.

Igen ám, de mit gondoltok, a történetben szereplő Józsefnek volt lelkiismeretfurdalása?

Valószínűleg Renátával való kapcsolat kialakulásakor még volt. Amikor másodszor, harmadszor megcsalta, lehet még akkor is volt, bár már talán egyre kevésbé. Később, mikor a felesége tulajdonképpen engedélyt adott erre a kapcsolatra, akkor már nyilván nem volt. Amikor pedig még egy szeretőt is tartott mellettük, biztos, hogy már fel se merült benne.

Amikor olyasvalamit teszünk, ami a saját értékrendünkbe ütközik, mégis megtesszük, akkor komoly csatát vívunk a saját lelkiismeretünkkel. De ha ezt a dolgot időről időre, újra és újra megtesszük, már egyre kevésbé fog bennünket zavarni. Így aztán szépen lassan elkopik. A leginkább akkor torzul a személyiségünk ettől, ha az értékrendünk is alapjaiban megváltozik. Tehát, teljes mértékben belefér az, amit korábban elítéltünk. De ez szerencsére nem törvényszerű.

 

Ez bizony nem csak a párkapcsolatokban van így.

 

Mindenki találkozik ezzel, csak nem tudatosul benne. Gondoljunk bele, manapság milyen nagy hangsúlyt kap a környezetvédelem. Legtöbbünk azt vallja, pláne ha gyerekeink vannak, hogy óvni kell a környezetet, csökkenteni a műanyag hulladékot. Amikor vásárolunk, akkor mit teszünk? Vesszük a zacskót, mert éppen otthon hagytuk a többször használatosat és tesszük bele, amit vásároltunk. Mennyire érzünk ilyenkor lelkiismeretfurdalást? Valljuk be, azért tudunk tőle aludni. Azzal együtt, hogy az értékrendünk része, hogy vigyázzunk a környezetünkre. Hát, így működik ez.

A jó hír, hogy még ez is visszaépíthető, ha kialakítunk magunkban (segítséggel, vagy anélkül) egy belső elvárást, igényt az adott érték megtartására. 

 

Ha Téged is emészt a lelkiismeretfurdalás valami miatt és nem tudsz megszabadulni tőle, keress bátran

Napi párkapcsolati tippekért kövesd a Facebook oldalamat!