Ugye milyen ellentmondásosan hangzik? Pedig nem is olyan ritka, mint gondolnánk.

Sok családban az okoz konfliktusokat, hogy mindenen összevesznek és mindenből egy “szkander bajnokságot” rendeznek. Mindkét fél arra törekszik, hogy neki legyen igaza.

Ám van olyan eset is, amikor annak érdekében, hogy kerüljük a konfliktusokat, hogy nehogy megbántsuk a másikat, egyszerűen nem mondjuk el, amit valójában gondolunk. Azt viszont ne higgyük, hogy ebben az esetben megtarthatjuk a harmóniát a kapcsolatunkban! Telnek-múlnak az évek, aztán egyszercsak azon vesszük észre magunkat, hogy

  • egyre kevésbé érzünk szeretetet a társunk iránt, vagy
  • szeretjük őt, csak azt érezzük, hogy nagyon eltávolodtunk, vagy
  • úgy érezzük, mindig elnyom bennünket a párunk, esetleg
  • egyenesen megharagszunk rá.

 

Akárhogy is alakul a fentiek közül, érdemes átgondolnunk, hogy vajon mi mit tettünk, vagy éppen nem tettünk meg azért, hogy ez ne így legyen. Mit tettünk azért, hogy képviseljük a saját szükségletünket, érdekeinket?

 

Hogy alakul ki ez a helyzet?

 

Mondok egy-két példát:

András és Szilvi vacsorázni mennek. András nagyon szereti a kínait, Szilvi pedig az olasz ételeket. Indulás előtt beszélnek róla, hogy vajon, hova is menjenek.

  • András: Mehetnénk abba a kínaiba, ahol voltunk már! 
  • Szilvi: Igen, az is jó, de akár az olasz étterembe is mehetünk. Tudod, ahol a születésnapomon voltunk.
  • András: Rendben, jó ötlet, menjünk! (Miközben Andrásnak a kínai a kedvence)

 

Vagy itt van Robiék példája:

  • Robi: Mit csináljunk hétvégén? Van valami ötleted?
  • Ildikó: Meg kéne látogatni anyukámat, hiszen a héten nem volt igazán jól. 
  • Robi: Ez jó ötlet!  De mi lenne, ha elmennénk kirándulni, hiszen most van jó idő és majd felhívjuk anyukádat!
  • Ildikó: Hát….jó.

 

Ugye jól érzékelhető mindkét beszélgetésből, hogy a béke érdekében, illetve hogy a párjuk kedvére tegyenek András, illetve Ildikó is engedett. Ez még nagyon szép is, ha nem jellemzően így történik. Ám ha ez rendszeresen így történik és jellemzően mindig az egyik fél az, aki enged, akkor felborul az egyensúly. Látszólag nincs konfliktus, teljesen békésen megbeszélik az egyes helyzeteket. Ezzel viszont az, aki mindig beletörődik a társa akaratába nem gondol arra, hogy nem csak magával tol ki.

 

Mi a következménye egy ilyen egyoldalú “békés” kapcsolatnak?

 

  • Egyrészt az, hogy aki mindig enged, minden alkalommal megéli, hogy nem teljesül a saját szükséglete. Lehet, hogy ez akkor nem fájdalmas annyira, hogy szóvá tegye, de bizony összegyűlnek ezek az érzések és egyre inkább elnyomja saját magában is a saját szükségleteit.
  • Becsapja a párját. Ha a társa nem eléggé figyelmes, akkor egyszerűen azzal, hogy mindenféle ellenvetés nélkül érvényesül az ő akarata, úgy gondolhatja, hogy ez a társának is teljes mértékben megfelel.
  • Egy idő után aztán az engedékeny fél meg is haragudhat a párjára – teljesen jogtalanul. Hiszen ő azt éli meg, hogy sose történik úgy valami, ahogy ő szeretné. De könyörgöm!! Honnan tudna erről a társa, ha ő nem mondja el? Nem képviseli a saját szükségleteit.
  • Idővel az engedékeny fél fokozatosan építi le a saját önbecsülését. “Nem ér annyit az ő szükségletének a kielégítése, mint a párjáé”.

 

Nem jobb a helyzet akkor se, ha mindketten ezt teszik. Az persze nagyon harmonikus, ha mindketten szeretnének a párjuk kedvébe járni és ezért engednek. Azonban ennek is megvan a módja, hogy lehet ezt úgy megtenni, hogy ezért senki ne érezze magát “elnyomva”.

Ennek két feltétele van:

 

  • Nagyjából kiegyensúlyozottan, felváltva engedjenek és szerezzenek ezzel örömet a társuknak. Persze ezt nem kell patikamérlegen figyelni, úgyis érzik.
  • Közben ismerjék egymás szükségleteit. El lehet mondani, hogy “Ugyan én szívesen mennék kínai étterembe, de most menjünk az olaszba. Majd legközelebb pedig elmegyünk a kínaiba.”

 

Egyszóval csak akkor jó ez az alkalmazkodás, ha szeretetből tesszük és nem egyoldalúan.

Ebben a videóban pont egy olyan esetet mesélek el, amikor mindketten elhallgatják a saját valós szükségletüket. Persze sok figyelemmel ki lehet ezt következtetni, de sokkal célszerűbb világosan, egyértelműen beszélni egymással.

 

Ha még nem vagy tagja a Facebook csoportnak, akkor várlak szeretettel!