Dani Dániából költözne vissza Magyarországra. Már vett itthon egy házat, de évek óta nem tudja eladni a még hitellel terhelt házát kint. Hajnalkával, barátjával a Facebookon szokott beszélgetni. Minden magyarországi kapcsolatát nagyon értékesnek tartja. A következő beszélgetés zajlott le közöttük a minap:

  • Dani: Még mindig semmi. Néhány érdeklődő, de senki komoly. Katasztrófa a helyzet.
  • Hajnalka: Azért nem mondanám katasztrófának. Gondolj bele, két házad van. Van, akinek egy sincs. Na az, katasztrófa.
  • Dani: Ne haragudj, de én ezért nagyon sokat dolgoztam. Akinek nincs, nem is dolgozott érte.
  • Hajnalka: Bocsánat, nem akartalak megbántani, csak amikor én el vagyok keseredve valami miatt, akkor szoktam arra gondolni, mi mindenem van és ez szokott is hatni.
  • Dani: Te se haragudj, de állandóan megkapom, hogy milyen könnyű neked ott a kánaánban. Mintha itt mindent ingyen osztogatnának.

…és így tovább.

A végére persze tisztázták, mikor ki mire gondolt. Hajnalka szeretett volna Daninak segíteni, hogy a helyzetét kicsit derűsebbnek lássa. Danit viszont már annyi ilyen szóbeli “inzultus” ért, hogy érzékeny volt Hajni mondanivalójának erre az értelmezésére. Éppen ezért is reagált arra.

Nagyon sok félreértés és konfliktus ered a kommunikációnkból kifolyólag. Amit a másik mond, azt átengedjük a saját szűrőnkön és bele se gondolunk, hogy az mennyiféleképpen lenne érthető . Van úgy, hogy mélyen legbelül érteni véljük, hogy mire gondol a másik, csak azért értjük másként, mert ez nenkünk úgy kényelmesebb. Ezek után képesek vagyunk megsértődni, megharagudni egymásra – sokszor teljesen feleslegesen.

Mi is hányszor mondunk úgy valamit a másiknak, hogy a felét elhallgatjuk. Mikor mi elkezdünk beszélni, azt már megelőzi egy gondolati bevezető, amiről a másiknak fogalma nincs. Jó esetben ilyenkor jönnek a kérdések: De ki? Mikor? Hol? Mondom, ez a jobbik eset. Mert ha a gondolatfoszlányokra is rögtön reagálunk, akkor végképp káosz lesz a kommunikációnk. Amikor meg se halljuk a másik mondandóját, az még rosszabb, mintha félreértjük.

Azon kívül, hogy szabadosan és egyértelműen fejezzük ki magunkat, van egy csodakérdés, amit akár az egyértelműnek tűnő esetekben is érdemes feltenni:

 

Hogy érted ezt?

 

Ezt a kérdést akkor is érdemes feltenni, ha egyébként teljesen egyértelműnek tűnik a másik mondanivalója. Ha kipróbálod, meg fogsz lepődni, milyen válaszokat kapsz. Akkor is kiderül sokszor, hogy a másik mondanivalójának a mögöttes motivációja egész más, mint ami egyértelműnek tűnik. De ehhez bizony az kell, hogy míg a másik beszél, akkor csak és kizárólag arra figyeljünk, amit mond, ne kezdjük már előre fogalmazni a válaszunkat.

Jól működő kommunkáció megismeréséért olvasd el ezt a cikket.

 

Ha ennél súlyosabb problémátok van a kommunikációtokkal kapcsolatban keress bátran!

Ha szeretnél napi tippeket kapni a párkapcsolattal kapcsolatban, kövesd a Facebook oldalamat!

Csatlakozz hozzánk az Újratervezés 40 felett csoportba!

Kép forrása: a href=httpswww.freepik.comfree-photos-vectorspeoplePeople photo created by bearfotos – www.freepik.coma