Váljunk, vagy mentsük meg? Hol a határ?

válás

Mikor döntsünk a szakítás, a válás mellett, vagy meddig tartsunk ki? Honnan ismerjük fel, hogy még érdemes próbálkozni? Nagyon nehéz döntés és nagy a felelősség, hogy elváljunk. De erre még a végén kitérek.

A párok, akik engem megkeresnek tanácsadás céljából, szinte mindenki arról számol be, hogy már felmerült közöttük a válás. Legalábbis említés szintjén már latolgatták annak a lehetőségét. Miközben az esetek 90 %-ban sikert érünk el. Azaz sikerül rátalálniuk a tanácsadási folyamat során az egymáshoz visszavezető útra.

Az a tapasztalatom, hogy amikor a párok már a válásban látják a megoldás, akkor még nagyon sok lehetőségük, eszközük van arra, hogy megmentsék a kapcsolatukat, csak nincsenek ezzel tisztában. Hiszen elsősorban a születési családjukból kapott minták és a társadalmi példák adnak számukra opciót. Valljuk be, hogy a válást sokkal többször látják megoldásként, mint azt, hogy ha egy párnak problémáik, nehézségeik vannak, akkor vállvetve dolgoznak annak megoldásán. Ez az esetek többségében ki se derül.

Abban szeretnék segítséget adni, hogy vajon miről is ismerjük fel, hogy itt tényleg egy komoly döntés előtt állunk. Mielőtt a negatív érzelmektől túlfűtötten hoznánk egy döntést, miket érdemes mérlegelni:

1. Vállalod-e a 100%-os felelősséget a kapcsolatotokért?

A legelső szempont talán az, hogy vajon mindent megtettünk-e azért, hogy megoldjuk a kapcsolati problémáinkat. A felelősségvállalás akkor 100%-os, ha mindent, amit én megtehetek, azt megtettem. Legyen az tanulás, odafigyelés, vagy akár tanácsadás kérése és az ott megtanultak alkalmazása a kapcsolatunkban. Természetesen a párunk helyett semmit nem tudunk tenni. Ellenben sokszor, ha egy ilyen zárt rendszerben, mint a párkapcsolat csak egyikünk változásokat visz be, az a kapcsolatra is sokszor pozitív hatással van.

2. Érintett-e a kapcsolat szenvedélybetegséggel, vagy más mentális betegséggel?

Ha igen, (alkoholista, drogot fogyaszt, vagy szakember által megállapítottan nárcisztikus) akkor sajnos azt kell mondjam, – ha a szenvedélybeteg fél nem vesz részt egyéni terápián a függőségtől való megszabaduláshoz, – sajnos alig van esély a kapcsolat megmentésére. Ebben az esetben elkerülhetetlen a válás, ha nem akarsz beleragadni az áldozat szerepébe.

Itt ki kell emeljem, hogy manapság szinte divat lett valakire ráakasztani a nárcisztikus jelzőt, de ezzel óvatosan kell bánni! Ez csak akkor mondható el valakiről, ha szakember ezt megerősíti.

3. Te hogy érzed magad a kapcsolatban? Érzel-e személyiségváltozást?

Egy fontos jel, amire érdemes figyelni, hogy a saját önbecsülésed mennyire sérül. Nem kell mindent elviselni! Egy párkapcsolat nem arról szól, hogy az egyik fél irányít, a másik pedig mindig alkalmazkodik. Fontos az egyensúly megteremtése és ehhez mindkét fél hozzájárulása elengedhetetlen.

4. Milyen értékrend szerint élsz?

Mennyire tudod elfogadni a hited, értékrended alapján a válás gondolatát? Amennyiben itt komoly ideollógiai kétségeid vannak, akkor fordulj tanácsért egy hittársadhoz, vagy mentorodhoz, aki segít eligazodni.

5. Hűtlen volt a társad? Vagy talán Te csaltad meg a párodat?

A legtöbb esetben azzal találkozom (a publikus, kicsit bulvár megnyilatkozásokkal szemben), hogy a párok többsége nem a válást választja rögtön. Egy ilyen esetben is szeretnék helyrehozni a kapcsolatot annak ellenére, hogy nem nagyon hisznek benne, hogy még lehet. Egy párkapcsolatban a megcsalás annak a tünete, hogy valami nem jól működik. Nagyon rossz döntés, amiért vállalni kell a felelősséget, de alapvetőn az okokat kell megnézni és azon változtatni, ami miatt eljutott a kapcsolat egy ilyen stádiumba.

Visszatérve a felelősség kérdésére

A cikk bevezetőjében említettem a párkapcsolatunk iránt érzett felelősségvállalást. Nem csak a párkapcsolatunkért kell felelősséget vállalni. Amennyiben gyermekeink vannak, akkor az is nagy felelősség, hogy számára milyen példát mutatunk.

Említettem, hogy mire engem megkeres egy pár, majdnem minden esetben már szóba került közöttük a válás. Hogy miért? Ezt látták a szüleiktől is. Sajnos a mai fiatalabb korosztály legnagyobb részérnek a szülei elváltak. A szülői minta ösztönösen a legerősebb, ami hat ránk. Ehhez csak hozzátesz a társadalmi környezet, amely eléggé kihangsúlyozza, hogy egy életünk van, ha nem vagyunk boldogok, változtassunk. (ez egy külön blog témája lehetne)

Az, hogy a problémák, konfliktusok esetén milyen megoldási módokat részesítünk előnybe, az is egy példa a gyermekeink számára. Azt is mi tudjuk elültetjük a gyerekeink tudatalattijában, hogy

  • meg tudjuk beszélni a problémáinkat,
  • keressük a mindkettőnk számára legjobb megoldásokat,
  • be tudjuk látni, ha hibáztunk és sorolhatnám.

Ellenben az, ha egy méltatlan kapcsolatban benne maradunk és egyoldalúan alkalmazkodunk, mindent elviselünk IS egy példa a gyerekeink számára. Ezzel azt mutatjuk nekik, hogy bármennyire is bántják, tűrni kell. Ezért írtam az elején, hogy ez nagy felelősség és sok mindent érdemes mérlegelni, mielőtt döntést hozunk.

Remélem, hogy nem vagy ilyen helyzetben! De ha éppen ezen gondolkodsz, hogy tudsz-e még vajon tenni a kapcsolatodért, vagy jobb döntés most már a válás, akkor ajánlom, hogy beszéld át ezt szakemberrel!

Share on facebook
Facebook
Share on email
E-mail
Ha Te is úgy érzed nincs rendben a házasságod és szeretnél tenni érte, keress bátran, együtt megtaláljuk a megoldást!

E-mail: boldogan@petroczikatalin.hu

Telefon: +36 20 939 45 24

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük